Olvasónapló

 

 ehseg.jpg

 

Décsy Eszter


Éhen maradva

Szerényi Szabolcs: Éhség

 

A FISZ prózaműhelye az egyik legjobb dolog, ami kezdő írókkal történhet, a másik meg a visegrádi tábor minden júliusban. Innen ismerem Szerényi Szabolcsot is, dolgoztunk is együtt szövegein, és bármennyire is szétszedtük, a kritikákat mindig hálásan fogadta, és kitartóan írt tovább, újra és újra. Igazi írói alázattal, ami már fél siker az induláshoz. Idén a Könyvhétre végül meg is jelent első kötete, az Éhség.

A vékony kis kötet tizenhét novellát tartalmaz, amelyeket remek érzékkel fűztek egy csokorba, a kohézió mindnél a témaválasztás; kafkai átváltozások, öncsonkítások és öngyilkosságok az őrület határán, kielégíthetetlen perverz vágyak. Mind-mind egy tőről fakadó történetek. Lehet emlegetni a Taxidermiát és az Amerikai pszichót a novellákat olvasgatva. Érezhetően erős és tudatos koncepció mentén állították össze a kötetet, amely se nem sok, se nem kevés, és így ez becsülendő. De ha kicsit közelebbről vizsgáljuk, veszíteni kezd az erejéből.

A novellákat olvasgatva az első benyomásom az volt, hogy hiányzik az írói stílus. Szerényi korrektül fogalmaz, szikáran, választékosan, nyelvtanilag helyesen, minden a helyén van, alig lehet belekötni, csupán az egyediség, a „hang” hiányzik a szövegekből. Meglepően kevés olyan szókapcsolat vagy kép van a szövegekben, amelyre felszisszentem (mint, mondjuk, olyan ellentmondás, hogy a békésnek lefestett, nyugodtan szendergő oroszlánok fenevadak), és a szavak szintjén is kifejezetten egységes a kötet, de bármelyik novellát olvastam is, úgy éreztem, hogy ezt bárki írhatta, aki konyít a szövegalkotás szabályaihoz.

Az egyediség mellett a téteket hiányoltam nagyon a novellákból. Erős témaválasztások vannak, tényleg lehet Kafkához, Ellishez, Pálfi Györgyhöz hasonlítgatni a történeteket, ám a főszereplők mindegyike kissé súlytalan. Nem érzem igazán a motivációjukat, nem tudom megfogni a megkattanás pillanatát vagy okát, ahogy a tetteiknél sem érzem a súlyt. Erre itt van példának az Attrakció szomszédjaival kibabráló főhőse, aki légylárvákkal rohasztja el a saját testét, hogy a bűzzel kibabráljon a szomszédokkal. A szerző sem a szomszédokat nem festi le különlegesen idegesítőnek, sem a főhős lelki háttere nincs felépítve egy ilyen tett véghezvitelére. Ez utóbbira a Séta is jó példa. Olyan, mintha a szerző nagyobb fába vágta volna a fejszéjét, mint kellett volna, és bár kivág belőle nagy darabokat, a fa mégis állva marad. Erre az érzésemre nemcsak a mögöttes motivációk, feszültségek, súlyok hiánya játszott rá, hanem a lecsapott, túl hirtelen befejezések is. Ide talán a záró Stresszlabda lehet jó példa, ahol a befejezés nemcsak gyors és súlytalan, de ráadásul a novella elején a szerző már lelövi a csattanót.

Meggyőződésem, hogy Szerényi Szabolcs zseniális ötletekkel van megáldva, amihez a kitartása és alázata nagyon jó párosítás, de még sokat kell írnia, hogy a saját hangjára találjon. Korábban, műhelyes és tábori szövegeit ismerve is hasonló érzésem volt, és ha valamit, azt el kell ismernem, azóta sokat fejlődött, de még van hova tovább. Bízom a kitartásában!

 

Szerényi Szabolcs: Éhség, Fiatal Írók Szövetsége, 2017.


Főoldal

2017. szeptember 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA