Olvasónapló

 

Cserna-S__mmi.jpg 

 

Décsy Eszter

 

Ördögi eastern

 

A napokban a Jurányi Házban állítja színpadra a K2 társulata Cserna-Szabó András legutóbbi regényét, a Sömmi.-t. A regényt még megjelenésekor olvastam, a darab kapcsán azonban érdemes feleleveníteni ezt az ízig-vérig betyársztorit.

A Tarantino filmplakátjait idéző borító egy kisregényt („kisrománt”) rejt. A történet elbeszélője Veszelka Imre, „a legszöbb paraszt”, Rózsa Sándor betyártársa, aki hétéves koráig nem volt hajlandó megszólalni, aztán amikor kimondta az első szót, azt hitték, beszédhibás, mert például a sömmit semminek ejtette. Az egyszerű eszű, jól megtermett Imrének van egy nyeszlett, de okos ikerbátyja, akit jószáglopással vádolnak, majd a pandúrok le is puffantják. Öccse megöli a perzekutorokat, amiért bujdosnia kell, így találkozik össze a felfelé pöndörödő bajszú Rózsa Sándorral. Veszelka Imre meséli el nekünk a hírhedt betyár népmesékbe illő születésének történetét: maga az Ördög jött el a burokban született gyerek lelkéért, de apja a kútba hajította a patást, aki ezért elátkozta a csecsemőt. Együtt bujdosnak és betyárkodnak, mígnem Rózsa eladja a lelkét az Ördögnek – sorsuk pedig megpecsételődik.

A regény hosszú, oldalakon átívelő bekezdésekkel dolgozik, de a krasznahorkaisan hömpölygő folyamok helyett inkább lendületes, ritmusos mondatokból áll össze, kifejezetten élvezetes olvasmány. Olyan hangulata van, mintha valaki egy csárdában, néhány korsó savanya bortól megeredt nyelvvel mesélné a történetet. Hangulatteremtésben Cserna-Szabó kiváló, már az első oldalakon az 1800-as évek alföldi paraszti világában éreztem magam, főként a párbeszédes részek ízes csongrádi tájszólása miatt. A két főhős, Rózsa és Veszelka karaktere van a legjobban kidolgozva, a többi szereplő inkább csak díszlet. A történet tarantinósan izgalmas, westernes-easternes hangulattal, sűrűn tűzdelt magyaros népmesei elemekkel és sok-sok humorral. A meseiek mellett néhány pop-kult elem is belekerült a regénybe: az  ördög megszállja Rózsa Sándort, aki vörösen villogó szemmel issza a vért, mint valami jó vámpír-sztoriban; vagy a Robin Hoodként igazságosztó betyár figurája, aki a gazdagoktól rabol, és védelmezi a szegényeket. Akadnak még sikamlósabb részek is, Veszelka Alföld-szerte híres rózsás fejű botját ugyanis sűrűn megkívánják az asszonyok. De a szerző gasztronómia iránt érzett vonzalma (lásd pl. Ede a levesben című, Fehér Bélával közösen jegyzett könyvét) is előkerül a regényben, ahogy ízesen ír az elfogyasztott ételekről is. Egyedül a kötet epilógusa nem tetszett a Szomszédokba illő konklúziókkal, túl könnyű megoldás a történet kerek lezárása helyett.

Az epilógus ellenére nagyon élvezhető regény a Sömmi., mindenkinek be fog találni, főleg ha könnyedebb, mégis okos olvasmányt keres az ember.

 

Cserna-Szabó András: Sömmi., Magvető, 2015.


Főoldal

2017. május 15.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
A Parancsolatok BékéscsabánÚjabb hat monográfiát jelentetett meg az MMATompa Andrea és Bödőcs Tibor nyerte az idei Libri irodalmi díjakat 1% a Körös Irodalmi Társaságnak
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Szil Ágnes versei Kiss Georgina verseiOravecz Péter verseiNagy Dániel versei
Prózák
Soltész Béla novellái Haász János: ÜzenetLőrincz György: Bécs fölött a Hargitát…„Legszebb munkámat mérgezik meg”
Kritikák
Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatáránHizlaló pöttyösGrecsó Krisztián: Téli napló
Esszék, tanulmányok
Újraragasztott borítékok nyomábanProfán feltámadás, avagy heroikus újrakezdésA kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásai
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA