Elek Tibor főszerkesztő, kezében az új lapszámmal,
körülötte a szerkesztők: Farkas Wellmann Éva, Kiss László,
Szil Ágnes és Gyarmati Gabriella
Dávid Péter
Bárka-díjasok a fedélzeten!
Különleges, meglepetésekkel fűszerezett magyar kultúra napi összeállítással készült a Bárka folyóirat szerkesztősége a január 24-ei estjükre. A Sík Ferenc Kamaraszínházban összegyűlt irodalomkedvelő publikum a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának, Seregi Zoltánnak a köszöntőjekor még nem sejtette, hogy mennyi minden fog beleférni az irodalmi esteken megszokott másfél órába. Hagyomány ilyenkor, a januári Bárka-ünnepeken értékelni az elmúlt évet, és ezúttal rendhagyó módon a szerkesztők egy-egy számukra különösen izgalmas elemet emeltek ki a 2021-es folyóiratokból. Farkas Wellmann Éva a 4. szám Bárka a múzeumban írásait méltatta, amelyeket a Munkácsy Mihály Múzeumban tett látogatás ihletett. Szil Ágnes az 5. számból az Ívek, pályák, alkotások képzőművészeti kiállításhoz kapcsolódó szövegeket mutatta be, egyben felhívta a figyelmet a kiállításon szereplő művészek (Gnandt János, Lonovics László, Széri-Varga Géza) alkotásaira.
Vozár M. Krisztián a billentyűknél,
a szerkesztők továbbra is az asztalnál
Kiss László szintén az 5. számból választott, a mindig nagy sikerű humorfesztiválon elhangzott szövegeket dicsérte, és a fesztiválhoz kapcsolódó konferenciának az ebben a számban megjelent anyagát. Szó volt a Bárkaonline tavalyi újításairól is, hiszen bővült az amúgy is igényes kínálat a Hajóhíd rovattal, amely olyan prózákat jelentet meg, amelyek már a nyomtatott folyóirat kereteibe ugyan nem fértek el, viszont irodalmi színvonaluk alapján hiba lenne őket nem publikálni. A Változatos múlt és az Ex libris történelemmel, művelődés- és társadalomtörténettel foglalkozó rovataiban a szerkesztők: Erdész Ádám és Nagy-Laczkó Balázs izgalmas érdekességeket közölnek, amellyel kapcsolatban a főszerkesztő, Elek Tibor megkockáztatta azt a véleményt, hogy az ilyen jellegű írások egyedülállóak, a magyar online-birodalomban ilyesmivel nem nagyon találkozhat a közönség.
Díjátadás a Sík Ferenc Kamaraszínház színpadán
Az est legfontosabb és legünnepélyesebb része természetesen idén is a Bárka-díjak átadása volt. A 2021-es „teljesítményéért” idén Győrei Zsolt érdemelte ki a díjat, a fergeteges humorú, több műnemben alkotó költő és író, aki tavaly versekkel, a humorfesztiválra Schlachtovszky Csabával közösen írt dramolettel és az online felületen megjelent tárcákkal gazdagította a Bárka szövegeit. Megjelent műveiből fel is olvasta a szerző A járvány első napjaiból című „covid-abszurdot”.
Győrei Zsolt felolvas
A másik Bárka-díjas idén Wehner Tibor lett, aki – jóllehet drámát is írt, amelyet játszanak is – jó tollú, szakértő művészettörténészként igazán ismert. Róla megtudhatta a közönség, hogyan kötelezte el magát a képzőművészet mellett, illetve hogy milyen tanulmányokkal írta be magát a Bárka 2021-es évébe. Az est meglepetésvendége Márton László volt, aki a tavalyi évben nem tudta átvenni a Bárka-díjat, de aki azóta is rengeteg szálon kapcsolódik a folyóirathoz. A magával ragadó felolvasásairól is ismert írónak a Nibelungok című drámáját folytatásokban közölte tavaly a Bárka, de azelőtt is sűrűn lehetett nevével találkozni sajátos stílusú, gazdag nyelvű novelláinak és az online felületen megjelent esszéinek köszönhetően.
Wehner Tibor
Gyarmati Gabriella kérdéseire válaszolt
Békéscsaba város polgármestere, Szarvas Péter is készült egy meglepetéssel az ünnepélyes estre, ugyanis díjat kaphatott a Bárka köréhez tartozó fiatal tehetség, A megtalált ország című kötet szerzője, Csillag Tamás, akinek verseit Bartus Gyula színművész tolmácsolta.
Csillag Tamásnak Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere adott át díjat,
kedves köszöntő kíséretében
Az est végén az idei legújabb szám bemutatására is sor került. Banner Zoltán, korábbi Bárka-díjas, aki állandó szerzője lesz az idei évnek, a tőle megszokott magas színvonalon olvasta fel verseit a közönségnek, majd a Figyelő rovatban megjelent kritikájáról beszélt Dávid Péter, aki Zalán Tibornak A lovak reggelije című nemrég megjelent kiváló kötetét ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe. A költőnek a legfrissebb számban megjelent műveiből Kovács Edit színművész olvasott fel erős nyelvű szonetteket. Végül, de nem utolsó sorban Gyarmati Gabriella összegezte a Műhely rovat tanulmányait, amelyek Kolozsvári Zsigmond képzőművész munkásságáról szólnak (az általa készített alkotások díszítik az 1. szám lapjait). A színes kulturális élményt Vozár M. Krisztián zongorajátéka tette még színesebbé, hogy azután a közönség kulináris élményben is részt vehessen, állófogadással zárva a kellemes estét.
(Fotók: Kiss Zoltán)