Papírhajó - Primér/Primőr


Fellinger_K__roly_m__ret.jpg

 

Fellinger Károly

 

Láthatatlan versike

 

Amikor az osztálytársaimmal
a nagyszünetben az udvaron
bújócskázunk, engem
soha senki nem talál meg.
Mert láthatatlanná válok.
Szerintem már akkor is
láthatatlan vagyok,
amikor a játék elkezdődik.
Nem vesz észre senki,
mint az aluljáróban a hajléktalant,
mint a koncert után a szemétgyűjtő
közmunkást, akinek mindig
van ideje megnevettetni engem,
ahogy a lába közé veszi a seprűt,
s egyszer csak csinál egy kört fölöttem.

 

Lajhár

 

Az anyu az aput
lajhárnak hívja.
Most tudtam meg,
hogy a lajhár az egy
állat,
ami a fán szeret aludni.
Nem értem, először is
az apu nem hasonlít
a lajhárra, másodszor
meg nem a fán alszik,
hanem az anyuval
a közös ágyukban.
Mivel az ágyuk is fából
készült, felvetődik a kérdés,
akkor az anyu is egy lajhár,
csak még nem tud róla.
Majd szólok az apunak,
hogy világosítsa fel erről,
én ugyanis nem szólok
bele a felnőttek dolgába.

 

Kenyér          

 

Apu azt mondta,
amikor meghalt
a nagyi, hogy
megette már a
kenyere javát.

Még szerencse,
hogy a mi családunkban
senki se szereti a
kenyeret,
ellenben a kalácsot igen.

Biztosan azért,
mert anyu szerint apu
kenyérre valót
sem keres.

 

Anyu

 

Anyu azt mondja
apunak, amikor az
nem képes a járdáról
elhányni a havat,
hogy hóhányó.

Ezek szerint amikor
én azt mondom
Norbinak, hogy nem érdekel,
nagyon is
oda vagyok érte.
Nem is gondoltam,
hogy ilyen egyszerű
ez az élet.

Valójában frankó,
meg zsír.
Bár anyu szerint a zsírral
vigyázni kell,
nem egészséges.

 

Anyában az a jó

 

Anyában az a jó,
hogy több gombóc fagyit,
több csokoládét,
több pizzát
vesz nekem,
mint magának.

Anyában az a jó,
hogy mindig megeszi
utánam azt,
amit meghagyok.

 

Kavicsok

 

Szeretek kavicsokat gyűjtögetni,
megdobbantják a szívem,
minden egyes kavics
egy-egy szívverés.
Palival szoktunk csereberélni
kavicsokat. Azért vele,
mert neki
értem dobog a szíve.

 

Szabadság

 

Én is szeretnék olyan lenni,
mint Fanni,
aki kifordítva hordja
a pulóverét, amin
az én nevem van angolul,
felemás a zoknija,
még a cipői sem egyforma színűek,
az egyik kék, a másik meg sárga.
Fanni apukája olyanokat mond, hogy
hiába zárod be a ház összes
ablakát, ajtaját, a kerítésed kapuját,
ha nem hiszel a szabadságban,
bármikor kirabolhatnak,
és védtelenebb vagy
a kihalófélben lévő állatoknál.


 Főoldal

2018. június 14.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
FISZ-tábor Királyréten - Olvasni szabad! Nagygalambfalván eltemették Kányádi SándortNemzetközi Shakespeare Fesztivál GyulánA Bárka tanulmány- és esszépályázata
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Somorjai Réka verseiDebreczeny György verseiPéter Erika verseiCsontos Márta: Arcok a múzsák kertjéből
Prózák
Márton László: Vagy inkább miatta...Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjai
Kritikák
A mittelszolipszizmus erőtereibenHalmai Tamás négy líraolvasmányaSötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”
Esszék, tanulmányok
Millenniumi ódák Nagy Gáspár költészetébenEgy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódja
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA