Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 A_f__lem__leerd___titka_cs.jpg

 

Nagy Eszter

Fantázia? Őrület?

 

Meddig tart a mese, és hol kezdődik a valóság? Gyerekként sokszor elképzeljük, újra és újra megszőjük a hallott történeteket, fantáziánkban képzelt barátok kaphatnak helyet, mágikus világunk végtelen és mindenre kiterjedő. A mi városunkban lakótelepi gyerekek hada kezelte magától értetődő tényként, hogy a hármas lépcsőházban lakó földszinti bácsi (név szerint Sárkány Béla) egy nyugdíjas sárkány, akinek van egy bácsi alakú kabátja, amit mindig felvesz, ha gyerekeket akar rabolni. Még felső tagozatosként is lehalkítottuk a hangunkat, ha a nyitott ablaka előtt kellett elmennünk.

Lucy Strange első könyvével kapcsolatban is valami hasonló átszűrődésre számítottam, de A fülemüleerdő titka című regényében sokkal többről van szó, mint a fantázia beszűrődéséről a valóságba. A tizenkétéves Henrietta (Henry) és családja vidékre menekül gyásza elől, ahol a kislány magára marad a családja megmentésére és a veszteség feldolgozására tett erőfeszítéseiben. Apjuk pár nap után külföldre utazik, a nevelőnőre hagyva Henry és a karonülő húga gondozását; feleségét pedig, aki összeroppant a fiuk elvesztése miatti gyászban, egy ambiciózus, ám sarlatán orvos gondjaira bízza. Az orvos fokozatosan veszi át az irányítást a magukra hagyott nők felett, becsvágyától hajtva semmilyen eszköztől nem riad vissza. A küzdelmet, tizenkét éve minden élettapasztalatával, melynek nem kis része könyvekből, mesékből származik, egyedül Henry veszi föl, ő igyekszik megoldást találni a végtelenül fájdalmas és abszurd helyzetre. Legnagyobb támasza a képzelete, ami nemcsak bátorságának és eltökéltségének a forrása, de különös szűrőként láttatni engedi számára a tűéles valóságot, amelyik a körülötte lévő felnőttek konvenciók által behatárolt érzékelése számára felismerhetetlenné torzult. Henry olvasmányélményei (az angolszász századelő klasszikusai) megelevenednek, és motívumaikkal, tanulságaikkal, rigmusaikkal formálják az eseményeket. A hangulat ennek ellenére egy pillanatra sem válik komikussá. Akárcsak a régi mesevilágot, itt is mindent beborít egy baljós feszültség: nem Disney birodalma ez, hanem a Grimm testvéreké, kísérteteké, boszorkányoké, mostoháké, elveszett gyerekeké, rejtélyeké. A történet mégsem válik nyomasztóvá. A Henryből sugárzó ártatlanság és jószándék képes az olvasót is „átbizakodni”, a mai ésszel már gyakran fájóan érthetetlen fordulatokon.

Az első világháborúból ocsúdó világ keresi az enyhülést a rettenet után. A veszteségek pedig minden szereplőt közös nevezőre hoznak. Az ezzel járó fájdalommal való megbirkózásra mindannyian más és más taktikát választanak, ezeknek idővel úgy válnak foglyaivá, hogy közben a várt megbékéléshez nem jutnak közelebb. Henry az egyetlen, aki képzelete révén állandó kapcsolatban marad halott bátyjával, aki nemcsak a széthullott család megmentésében tudja őt segíteni, de kivezeti marcangoló önvádjából, az imádott bátyja halála után mindent beborító ürességből is. Másik segítsége az erdőben élő boszorkány, Pille (Moth-Mother), aki remeteként gyászolja a háborúban elveszett fiát, és rémisztgeti a lakókocsija környékére tévedő gyerekeket. A Henry és Pille között szövődő barátság megrendítő módon teszi egymás sorstársává Juliskát és a vasorrú bábát. Szövetségük ereje nemcsak rejtélyeket fed föl, de egy végső lökéssel helyrebillenti mindkettőjük életét, békét, nyugalmat és jövőt biztosítva számukra.

Mindenképp említést érdemel a sokféle női minta, amelyek a könyvben egymás mellé kerülnek. Henry figurája felülírja a kislányokról kialakult sztereotípiákat, bátorsága, eltökéltsége és megingathatatlan érzéke a jóra univerzális példaképpé emeli. Alakja körül olyan kérdések koncentrálódnak, amelyek mindenképp megérnek egy beszélgetést ma elő kortársaival. Ugyanakkor a két világháború között játszódó történet a korszellem ismerete nélkül valószínűleg nehezen értelmezhető a tizenéves korosztálynak.

A regény végeztével sokat gondolkodtam azon, hogy kezébe adnám-e egy tízéves gyereknek a könyvet, követve a kiadó korosztályos ajánlását, és végül arra jutottam, hogy kíséret nélkül semmiképpen. A téma önmagában súlyos és érzékeny, a történelmi beágyazottság értelmezésében elkelhet a segítség, ezért jó, ha adott esetben egy felnőtt támpontokat, válaszokat tud adni a felmerülő kérdésekre.

(Lucy Strange: A fülemüleerdő titka, ford. Ruff Orsolya, Manó Könyvek, 2017, 304 oldal, 2690 Ft)


 

Főoldal

 

2018. május 30.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatA Szépírók Társasága XIV. FesztiváljaMegnyílt a 70. Frankfurti Könyvvásár
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan imaNagy Magdolna versei
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA