Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 

Fil__ka_1.jpg 

Kelemen Attila

 

Ki ne szeretné, hogy a gyermekei

ne értsenek vele egyet?

 

A Filóka egy olyan játék, amihez nincs magyarázat. A szabályzat nincs „benne a dobozban”. A sorozat állandó szerzőjének előszava széplelkű és tetszetős, talán pont azért, hogy elkerülje a választ arra a gyakorlatias kérdéssorra, hogy tudniillik:

– Mi is ez a megtévesztésig gyerekkönyvnek látszó konstrukció?

– Mit is kell vele csinálni egész pontosan?

– Mit várhatunk tőle, ha jól csináljuk vele az illető dolgot?

– Egyedül kell olvasni vagy csoportban? Ha csoportban, akkor barátokkal vagy családban?

A könyv formátuma lehetővé teszi a közös vagy egyéni olvasást, a klasszikus „kiolvasást” vagy a felmerülő kérdések kapcsán a könyv asszisztálta, szülőkkel való átbeszélést. Egy tízéves gyerek 40–45 perc alatt végzi ki, de hosszas beszélgetéseket inspirálhat, ha van hol, van mikor, és van kivel. 

Persze a filozófia komoly dolog. Annyira nagyon komoly, hogy mintegy önmagáért űzzük, így sok mindent kezdeni vele nem lehet. Mindeközben rengeteg dolgot lehet kezdeni a filozófiával úgy mellékesen, érintőlegesen. Az egyik tanítvány azt kérdezi a rabbitól, hogy szabad-e pipázni a Talmud olvasása közben, mire a rabbi azt feleli, hogy nem szabad. A másik tanítvány kérdése, hogy szabad-e pipázás közben a Talmudot olvasni, mire a rabbi azt feleli: természetesen. Valahogy így áll a dolog a filozófiával. Mert aligha van nárcisztikusabb terület a filozófiánál, amelynek tekintélyes korpuszának nem kis része csak és kizárólag magamagával, saját izgató határaival és nyilván saját nagyszerűségével foglalatoskodik. Másrészt egy alapos filozófiai fitnesz számtalan területen könnyebbé teszi a praxist.

A filozófia hagyatéka hatalmas. A filozófia egyértelmű azzal, hogy színvonalas kérdések kellenek ahhoz, hogy színvonalas válaszokat kaphassunk. Vagy, ha tetszik, azzal, hogy színvonalas, ám hibás kérdésektől remélhetünk csak igazán remek, értékes, sőt zseniálisan hibás, ám inspiráló válaszokat. A filozófia területe a legkevésbé sem ingoványos, hanem nagyon is masszív, ám, szó mi szó, szilánkos, meredélyes, töredezett. És ennek a tájnak feltétlen szerelmesei vannak. Ilyen ennek a sorozatnak a szerzője, Oscar Brenifier, a Filóka szerzője, aki tematikákba szerkesztette a gyerekek vegytiszta filozófiai kérdéseit.

 A filozófia szeret kérdezni, radikálisan kérdezni, és minthogy az éppen utolsó utáni utolsó kérdéseket is kész feltenni, termékeny készenlétben tartja az elmét. Ez a lényegéből adódik. A Filóka sorozat nagyszerűsége, hogy mintát ad abból, hogy kérdezni akkor is egyféle örömet ad, ha a kérdéseket nem követik instant válaszok. A gyerekek kérdeznek, a szülők pedig gyakran elvéreznek a kérdések hallatán. A Filóka nem megkerüli ezt a játékot (ha nagy leszel, majd megérted, késő van már, majd holnap, kérdezd inkább az apádat/anyádat, mert ő olyan nagyon okos), hanem frontálisan belegázol ezekbe a kérdésekbe. És ezen a ponton érdemes kicsit elidőzni a kötetek struktúrájánál.

 Minden kötet címe egy általánosabb kérdés. Így: Ki vagyok én?, A jó és a rossz az vajon mi?, Az élet, az vajon mi? Aztán ezek a kérdések alkérdésekre vannak osztva – ezek lesznek a fejezetek. Például: Szabad-e ennivalót lopni? , Másokkal mindig kedvesnek kell lenni?, Mindig szót kell fogadnod a szüleidnek?, Mindig mindent őszintén ki kell mondanod?, Teheted mindig azt, amit akarsz?, Kell-e másoknak segíteni? A következő lépés, hogy minden fejezet válaszokat tartalmaz a kérdésekre, így: “Nem, mert lopni csúnya dolog” vagy; “Igen, ha nekem kevesebb van, mint a többieknek” stb. Viszont ezek a válaszok nem maradnak érintetlen evidenciák, mert további kérdések árnyalják ezeket. Például az “Igen, ha nekem kevesebb van” válasz után a következő kérdések jönnek: Ha van ennivalód, miért akarnál többet? , Lehet-e mindig mindenkinek mindenből ugyanannyi?, Miért kellene, hogy mindig mindenkinek mindenből ugyanannyi legyen? A sok kérdés után a fejezetek végén egy bekezdésnyi összefoglaló esszé ügyel arra, hogy a gyerekekről le legyen véve a felesleges feszültség, de a kérdések mégis éberek maradjanak. Ezek a rövid szövegek többnyire jól hangoltak egy kisiskolás számára. Például a Mitől lehet boldog az életed? fejezet levezető szövege egészen remek:

"Minden ember boldog akar lenni. A boldogság nagy cél, mindenki el akarja érni. Van, aki az elismeréstől várja, van, aki a sikereitől. Vannak, akik úgy számolnak, majd a barátság, a béke vagy a szabadság hozza el. De egyáltalán érdemes keresni? És csak úgy rá lehet találni? És vajon tényleg létezik a boldogság? Nem lehet, hogy többfajta boldogság van: annyi, ahány ember?"


Bizonyos kajánsággal kerestem az Élet, az vajon mi? kötetben a halálról szóló részt. Mert a halál, mint tudjuk, nem csuriburi. A fejezet címe: Miért halunk meg? Az első válasz: Mert, ha nem lenne vége az életnek, halálra unnánk magunkat. Ha kicsinyes merevséggel ragaszkodunk a eszmetörténet választípusaihoz, szerzőnk itt nagyon eredeti gondolkodóként lép porondra. Ezidőtájt ez a legszellemesebb válasz, amit erre a felvetésre hallottam. Úgy sejtem Madame de Pompadour szalonjában hangzott el hasonló, egyszer.

A szövegek szerzője ugyanaz, az illusztrációk viszont más-más munkái. Mindnyájan a francia illusztrációs iskola remekei. Az Élet, az vajon mi?  kötetet például Jérôme Ruillier illusztrálta. Ezek nem annyira kedveske rajzok, mint a többi kötetben fellelhetők, viszont a legerősebbek a fogalmak és a viszonyok vizualizációjában. A megoldások tiszták, szemléletesek, olykor meglepőek.   

Kik ne vásárolják meg gyerekeiknek a Filókát? Kerüljék ezeket a köteteket azok a szülők, akik tiszta és körülhatárolt válaszokkal rendelkeznek a világ dolgairól, és semmit nem tartanak természetesebbnek, hogy gyermekeik is ezeket a válaszokat osszák. Ha viszont a szülők eszménye, hogy olyan önálló, felszabadultan gondolkodni tudó progeniturákat neveljenek, akik akár szüleikkel is hajlandók polemizálni (és ugyan ki ne szeretné, hogy a gyermekei ne értsenek vele egyet?), akkor nevelési eszménye és a Filóka lapozása harmóniában van. Szabadok: ide. Követők: oda.

 

Oscar Brenifier: Filóka / Filozófia gyerekeknek – A jó és a rossz, az vajon mi? , Móra, 2016, 96 oldal, 2499 Ft
Oscar Brenifier: Filóka / Filozófia gyerekeknek – Az élet, az vajon mi? , Móra, 2016, 96 oldal, 2499 Ft
Oscar Brenifier: Filóka / Filozófia gyerekeknek – Ki vagyok én? , Móra, 2016, 96 oldal, 2499 Ft


 Főoldal

2017. október 13.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Markó Béla verseiFinta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb Mihály
Ecsédi Orsolya novelláiEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png