Hírek
Szeptember végétől új évfolyam indul a Magyar Írószövetség Íróiskolájában, szépirodalom, valamint kritika-, esszé-, publicisztika-, magazincikk-írói szakirányon
|
|
Bővebben... |
Tárca
Jónás Tamás tárcája
"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...
Grecsó Krisztián tárcája
"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni"
...
Bővebben...
Győrei Zsolt prózája
„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?"
...
Bővebben...
Szabó Tibor novellája
"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...
Sirbik Attila prózája
"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
VII. Szárhegyi Írótábor
"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...
Vidor Fesztivál
Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők
...
Bővebben...
Szigliget 2010
"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...
Az isztriai művésztelepről
A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...
Tokaji Írótábor 2010
A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...
Ilia Mihály rovata
Ilia Mihály Rózsa Sándorról
Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne
...
Bővebben...
Radnóti és a "vak tápai lantos"
Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is.
...
Bővebben...
"Amíg csak élek" (...)
Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...
Danilo Kis magyar író?
Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...
Jellemrajz
Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 3131887
|
|

Végh Attilát kérdeztük a „gondolatillusztrációról" és a szavakban élő pillanatról
Agrártudományi egyetemet végzett, aztán kulturális antropológia szakot, majd filozófia szakot. De nemcsak tanulmányaiban választotta a valóság többféle megközelítését, alkotóként is. Költő, prózaíró, fotózik, filmkritikákat ír.
- Miért? Hogyan egészítik ki egymást ezek a tevékenységek?
- Az agráregyetem ifjúkori botlás volt. Fogalmam sincs, miért végeztem el. A kultúrantropológiát pedig nem végeztem el, mert meguntam. Kevés volt benne a filozófia. Ezek a tevékenységek természetesen egészítik ki egymást. Ha jobban belegondolok, nem is azt mondanám, hogy kiegészítik egymást, hanem hogy egyek. A legjelentéktelenebb, napilapnak szánt tárcának is végtelen belső merítéssel ülök neki, és azzal az igénnyel, hogy - miként Nagy Attila Kristóf mondta annak idején - imponáljak saját magamnak. A tengerben és a tócsában ugyanaz az égbolt csillog.
- Legutóbbi kötetében (Közelítések, Napkút Kiadó, 2009), saját fotóihoz írt esszéket. Ez a könyv nekem olyan volt, mint egy vezetett meditáció, egy személyes kultúrtörténeti utazás. És mindegyik rész sűrű, akár egy vers. Nem is olyan könnyű ezeket az írásokat, képeket olvasni... Lassan kell, hogy meglássuk az alagút végén a fényt, vagy hogy idézzem az ön egyik csavarintását: a fény végén az alagutat... Talán nem szoktak ilyet kérdezni, amit most fogok. Hogyan képzeli el az olvasót, hol és hogyan kell ezeket a fényírásos esszéket olvasni?
- Nem képzelem el az olvasót, mert az olvasó én vagyok. Aki írás közben az olvasón képzeleg, és megpróbál olyat írni, ami az elképzelt olvasónak majd tetszik, az nem igazi író. Az olvasó egyáltalán nem érdekel. Persze neki írok, de hogy ő milyen, az jobb, ha homályban marad. Amikor már megjelent a könyv, akkor odajöhet és mondhat ezt-azt. Persze túlzottan az sem érdekel. Ha valaki elmarasztal, nem vág földhöz, és ha valaki dicsér, nem nőnek szárnyaim. Amikor elkezdtem verset írni, elvittem tíz művemet két neves költőhöz. Az egyik kiválasztott ötöt, mondván, hogy ez az öt elég jó, ilyeneket írjak, a többit égessem el. A másik kiválasztott az elégetendő ötből hármat, hogy azok nagyon jók. Akkor én úgy döntöttem, hogy teszem a dolgom, írom a verseket, és akik olvassák, nyugodtan veszekedjenek rajta, hogy melyik jó, melyik nem. Hogy hol kell olvasni ezeket az esszéket? Pamlagon, buszon, vécén ülve. Tök mindegy. Hogy hogyan kell? Lassan. Nemrég levelet kaptam egy olvasótól, aki azt írta: minden este lefekvés előtt egy képet megnéz a könyvből, és egy miniesszét elolvas. Ez jó tempónak tűnik. Hogy a könyvem van annyira tartalmas, hogy minden estére adjon valamit, azt csak remélni tudom.
- Hogyan készült ez a könyv? Azt írja az egyik szövegben, hogy legyen a kép „gondolatillusztráció". Tehát a gondolathoz kereste/készítette a képet? Vagy netán fordítva?
- Fordítva. Előbb mindig a képek születtek meg. Na, azért volt néhány kivétel. Egyszer már kiszaladt egy fotóalbum a kezem alól, de az amolyan alkalmazott fotózás volt: Magyarország védett növényeit fényképeztem. Főleg vadon élő orchideákat. Ez akkor történt, amikor még természetvédelmi őrként dolgoztam a Pilisben. Persze már akkor is nyomtam a „gondolatfotózást". Ezekből a képekből állt össze a Közelítések. Igyekeztem olyan kisesszéket írni a képekhez, amelyek nem magyarázzák, nem értelmezik a képet, hanem egyenrangú félként kezelik. Hogy tényleg létrejöjjön valami közeledés. Sokszor ennek a jellege nem nyilvánvaló azonnal. Ezek a sikerültebb párosítások, szerintem.
- Utószava szerint az univerzális dilettánsok és a szakbarbárok vitájában mostanában az utóbbiak hangja nagyobb, és hogy önnek mindkét attitűd szimpatikus, szeretne a szakbarbárok fanatizmusával látni, még akkor is, ha ez lehetetlen. Miért?
- Többféle válasz adódik. Például: mert a Szűzben van a Plútóm. Ez adja az aprólékosságra való hajlamot. Vízöntő vagyok, hat bolygóval ebben a jegyben. Ez adja a kitartásra való hajlamot. De a kitartás meg az aprólékosság csak akkor ér valamit, ha őrülettel párosul. Ezt adja az Uránusz. De idézhetem Nietzschét is: a művészet Apollón és Dionüszosz hatása alatt áll. Apollón az individualitás, a művészi megformáltság istene. Dionüszosz a kollektívumé és az őrületé. Bármelyikük távol marad, nincs műalkotás. Ami csak dionüszoszi, az szimpla elmebaj, ami csak apollóni, az üres formai játék, akadémizmus. Én ugyanolyan szívesen elpiszmogok egy Parmenidész-fordításon, mint amilyen szívesen írok horror-kisregényt.
- A Bárkában legutóbb megjelent verséről, - Petőfi, mezzotinto, hidegtű - az jutott eszembe, hogy biztos szívesen foglalkozna ezzel a technikával is, vagy már meg is történt? Hogyan keletkezett ez a vers?
- Rajzolni nem tudok. Időnként rám tör a vágy, hogy festő legyek, meg operarendező, meg zeneszerző. De aztán elmúlik, és én azzal vigasztalom magam, hogy „nyugi, nem kell mindent neked csinálnod". Az a vers úgy született, hogy Muzsnay Ákos egyszer nekem adta egy elrontott művét. Címe: Petőfi, technikája : mezzotinto-hidegtű. Szerencsére én nem látom, hol rontotta el, szerintem gyönyörű. Bekereteztem, a falamon lóg. Egyszer, ahogy ránéztem a képre, egy pillanatra bevillant, hogy ez a keret olyan, mint egy ablakkeret. Ezután már nem volt megállás. Fogalmunk sincs, hogy ami eszünkbe jut, az honnan jön.
- Győrffy Ákosról írt portrét a Pályatükrök című kötetben, amely húsz fiatal alkotót mutat be. Nyilván nem véletlen, hogy őt választotta. Tanulmányának utolsó két mondata különösen megfogott: „Versei arrafelé tapogatóznak bennünk, amerre élnünk kellene. A szavakban élő pillanat éveket renget meg." Gondolom, rokonságot érez ezzel a hozzáállással. Mondana erről valamit?
- Így, kiragadva kontextusából légritka közegbe kerül ez a szöveg. Győrffy Ákos verseit olvasva ez a szó motoszkált bennem: levegőperspektíva. A titokzatos, fokozatmentes átmenet a láthatatlanba. Ezek a versek bennünk úgy halnak el, hogy közben foszlási irányuk van. Jeleznek, felmutatnak. Azt az irányt mutatják, amerre a mi titkos lényegünk él, és amely távolság csak így, az elhaló mondásra való odafigyelésben tűnik fel. Hogy ezt az enyészpontot megsejtsük, ahhoz tehetséges olvasónak kell lennünk. Másképp fogalmazva: Győrffy megnyit egy szakadékot a nyelvhasználat talaján. Minden vers az ő zuhanása. Az olvasónak pedig az a dolga, hogy belevesse magát ebbe a szakadékba. A szakadék közös, a zuhanás egyedi. De ha az olvasónak ehhez nincs tehetsége, akkor a szakadékon átfekteti a hétköznapi beszéd pallóját, és sétál tovább, mintha mi sem történt volna. Nem is történt semmi.
- Ismét idézem: „a költő szóbolond" Aztán a Másrészt című versét így kezdi: „Az ember verset ír mindenkinek / de az emberek nem olvasnak verseket." Mit gondol, milyen szerepe lehet manapság a versnek?
- Cocteau azt mondta, az arisztokráciának manapság egyetlen formája maradt meg: a költészet. És mindig guillotine a vége. Valahogy így. De még mindig sokkal jobb, mint a végelgyengülés.
(Szepesi Dóra)
Főoldal
|
|
Frissek
Ughy Szabina versei
"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...
Jankay Tiborról
A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt
...
Bővebben...
Tolnai Ottó verse
A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse
...
Bővebben...
VII. Szárhegyi Írótábor
"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...
Az EMIL IX. Írótábora
Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program)
...
Bővebben...
Jónás Tamás tárcája
"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...
Bódi Kata olvasónaplója
"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...
Halmai Tamás versei
Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
|
|
Bővebben... |
Bódi Kata olvasónaplója
"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...
Kundera Találkozásáról
"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...
Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó
"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról)
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...
Gyulai Várszínház
Psyché
Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban
...
Bővebben...
Erkel-ünnep
A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát
...
Bővebben...
Hommage á Erkel
Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról
...
Bővebben...
Lear, Serban módra
"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája)
...
Bővebben...
Közhelyeken nem közhelyesen
Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról
...
Bővebben...
Gyulai Várszínház (összes)
Feltöltés alatt!
Erdész Ádám
Psyché a Ladics-házban
A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...
Szépirodalom
Ughy Szabina versei
"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...
Tolnai Ottó verse
A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse
...
Bővebben...
Halmai Tamás versei
Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból
...
Bővebben...
Kántor Péter verse
"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse)
...
Bővebben...
Zsidó Ferenc prózája
Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
A Jókai Színház tavalyi évada
Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását
...
Bővebben...
Kisvárda 2010
Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt
...
Bővebben...
Tóth Erzsébet darabjáról
Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban
...
Bővebben...
Circus Hungaricus
Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról
...
Bővebben...
A Jókai Színház májusi programja
Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán
...
Bővebben...
Megkérdeztük
Megkérdeztük Vörös Istvánt
Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról
...
Bővebben...
Jász Attila az Új Forrásról
Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról
...
Bővebben...
Megkérdeztük Polgár Anikót
A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra
...
Bővebben...
Megkérdeztük Király Leventét
Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...
Megkérdeztük Garaczi Lászlót
Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról
...
Bővebben...
Kritika, esszé
Tanulmány Térey Jánosról
Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg
...
Bővebben...
Kritika az Erővonalakról
A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát
...
Bővebben...
A Trüffel Milánról
"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről)
...
Bővebben...
Berniczky Éva kötetéről
"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről)
...
Bővebben...
Bella Istvánról
Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Térey Jánossal
"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése)
...
Bővebben...
Beszélgetés Darvasi Lászlóval
Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin
...
Bővebben...
Beszélgetés Szőcs Gézával
A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával)
...
Bővebben...
Beszélgetés Zalán Tiborral
Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral)
...
Bővebben...
Interjú Kiss Judit Ágnessel
Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből.
...
Bővebben...
Képzőművészet
Jankay Tiborról
A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt
...
Bővebben...
„4.kult_istalo”
Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7.
...
Bővebben...
Kohán György új tárlatáról
"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása)
...
Bővebben...
Baji Miklós Zoltán kiállításáról
BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...
Kohán György grafikáiról
Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában
...
Bővebben...
|
Ne rontsd el a játék...
Tibor Itt is Üdvözöllek, már régóta o...
Beszéljünk róla?
Ne csüggedj, Laci, lesznek az argenti...
Beszéljünk róla?
Dédapáiddal ellentétben dédanyáidról ...