Hírek

Szépírói Mesterkurzus
grafologiaA Magyar Író Akadémia októberben ismét elindítja képzését, melyen neves szerzők tartanak előadásokat a tíz hetes kurzus során
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3131911

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

PDF Nyomtatás E-mail

 




Fedélzeti napló 2009-2010



2010


 

 

 

 

 

Június 19-én a Múzeumok éjszakáján a tavalyi évhez hasonlóan nagy érdeklődéssel kísért felolvasóesttel szerepelt a Bárka-csapat a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Elek Tibor az éppen a múzeumi falakon látható Robert Capa fotókiállítás és Bárka friss számában Kunkovács Lászlótól közölt fotóanyag párhuzamairól értekezett, Banner Zoltán, Kiss László és Szabó Tibor Benjámin a helyhez és a témához illő verseiből, illetve prózáiból olvasott föl.

 

Június 4-én és 5-én a békéscsabai könyvhét gazdag programkínálatával találkozhatott a kultúraszerető publikum. A könyvhetet június 4-én Sarusi Mihály nyitotta meg Békéscsabán, vele és Poós Zoltánnal Elek Tibor, Sass Ervin, Szilágyi András költőkkel, Kőváry E. Péter prózaíróval Kőszegi Barta Kálmán, Becsy András költővel és az első kritikakötetével jelentkező Darvasi Ferenccel Kiss László beszélgetett a Csaba Center multikulturális aulájában. Másnap a Szlovák Tájház udvarán hangulatos irodalmi délután zárta a rendezvénysorozatot, a Bárka friss számának bemutatójával, a jelen lévő Békés megyei alkotók felolvasásaival, játékos, rögtönzött versíró versennyel - s az elmaradhatatlan pogácsával, zsíros kenyérrel, borral.

 

Június 2-án az OMart könyvesbolt meghívására Gyomán kötött ki a Bárka és a Körkörös antológia. A baráti hangulatú est különlegessége volt, hogy Elek Tibor bevezető szavait követően Darvasi Ferenc első ízben mutatkozhatott be prózaíróként szülővárosában. Rajta kívül Hartay Csaba verseivel, Kiss László pedig novellarészlettel szórakoztatta a csordultig telt könyvesbolti kávézó közönségét.

 

Június 1-jén, a közeledő könyvhét jegyében, Battonyán vendégszerepeltek lapunk szerkesztői a Körkörös című antológia bemutatása alkalmából. A Népek Barátsága Könyvtárral az utóbbi években kialakult remek kapcsolat egy újabb jó hangulatú irodalmi esttel gazdagodott. A szép számú érdeklődő előtt megtartott beszélgetésen Elek Tibor ismertette a Körös Irodalmi Társaság antológiájának jellemzőit, majd felolvasás következett: Banner Zoltán verseiből, Darvasi Ferenc és Kiss László prózájából adott ízelítőt, Elek Tibor pedig egy rövid részlet kiemelésével kritikagyűjteményeire irányította a figyelmet.

 

Május 21-én Székelyudvarhelyen vendégszerepelt a Bárka. Előbb a Tamási Áron Gimnázium igény fogékony és érdeklődő diáksága, majd a zsúfolásig megtelt Városi Könyvtár közönsége előtt mutatta be a lapot és törekvéseit Elek Tibor, Banner Zoltán és Darvasi Ferenc. A felolvasások sorát mindkét helyen a lap helyi, székelyudvarhelyi szerzői is gazdagították: Farkas Wellman Éva verseiből, Lőrincz György kisprózáiból adott elő.

 

Május 12-én Térey Jánost látta vendégül a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság. A sok műfajú alkotót lapunk online magazinjának szerkesztője, Darvasi Ferenc faggatta pályájáról, az első kötetektől a nagyszabású Ultráig vezető útról. Térey János beszélt líraszemléletéről, inspiráló olvasmányélményeiről, költészeti hagyományról és kortárs líráról, de az est folyamán fordításai, verses regényei és színházi munkái is szóba kerültek.

 

Május 3-án a Közös Pont Egyesület vendége volt a Bárka Békéscsabán, a Szünet Internet Kávézóban. A családias hangulatú esten Banner Zoltán, Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Kiss László képviselte lapunkat. Előbb a Közös Pont mutatkozott be, ezt követte a Bárka: Elek Tibor és Darvasi Ferenc ismertette a nyomtatott és az elektronikus lap profilját, szerkezetét; majd Banner Zoltán, Kiss László és Darvasi Ferenc olvasott fel alkotásaiból.

 

Április 26-án a marosvásárhelyi Látó folyóirat vendégszerepelt a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiójában. A lapot nem kisebb egyéniségek szerkesztik, mint Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Demény Péter és Vida Gábor, ami már önmagában garancia volt rá, hogy a közönség remekül szórakozzon. A négy vendég előbb egy-egy vendégszöveget olvasott fel, majd saját műveik következtek, hogy végül a lap történetéről, az aktuális számokban rejlő érdekességekről is beszámoljanak az érdeklődőknek.

 

Április 15-én a füzesgyarmati Báthory István Középiskola és Szakiskola vendége volt a Bárka. Kezdésként Elek Tibor főszerkesztő mutatta be a középiskolások számára a folyóiratot. Tőle Darvasi Ferenc vette át a stafétabotot, aki a barkaonline.hu-val ismertette meg a jelenlévőket. Az irodalmi délutánt felolvasás zárta: előbb Kiss László szerkesztő, prózaíró olvasott fel egy elbeszélést, majd a lap egyik gyakori szerzője, az idén Bárka-díjat nyert Hartay Csaba következett néhány versével, végezetül pedig Darvasi Ferenc egy tárcanovellával.

 

Április 12-én az Indiából nemrég hazatért Tóth Krisztina költő, író volt Kiss László vendége a Jókai Színházban. A bensőséges, hangulatos esten természetesen szóba kerültek az ázsiai emlékek is. Kiderült, hogy a szerzőnőt mind az életben, mind az írás folyamán az apró, elsőre mellékesnek tűnő dolgok, momentumok érdeklik inkább. De szóba került a tárca- és a novellaírás rejtélye, különbözősége, továbbá a lírai munkák is.  Tóth Krisztina két tárcát és három verset is felolvasott a beszélgetés alatt.

 

Április 7-én az erdélyi irodalom provincializmusával szembeforduló egykori Előretolt Helyőrség emblematikus alakjai mutatkoztak be Békéscsabán. Az Elek Tibor vezette esten Lövétei Lázár Lászlót, Fekete Vincét, Molnár Vilmost, Orbán János Dénest, illetve az őket felfedező, patronáló Szőcs Gézát hallhattuk beszélni és felolvasni. Szó esett az erdélyi „irodalmi rendszerváltozáson" túl a most 40 körüli generáció egykori, jelenlegi és jövőben várható teljesítményéről, valamint a fellépésüket kísérő botrányokról is. A rendezvény egyben a Székelyföld folyóirat bemutatkozása is volt, Lövétei Lázár László, Fekete Vince és Molnár Vilmos mesélt a lap szellemiségéről, legfrissebb számairól, publikációiról.

 

Március 29-én Esterházy Péter és Dés László volt a vendégünk a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Az est a 125 éve született Kosztolányi Dezsőre való emlékezéssel is telt. Elek Tibor és Esterházy Péter felvezető beszélgetése után a Bevezetés a szépirodalomba és a Harmonia caelestis szerzője legújabb munkájából, az Esti Kornélból olvasott fel részleteket, mely a Könyvhétre fog megjelenni. De az élvezeteknek itt még nem volt vége, Dés László is elkápráztatott minket játékával. Szaxofonon előadott darabjait mind-mind az est során hallható Esterházy-textusokra improvizálta. A két jeles művész vendégszereplése csaknem 250 fős közönséget vonzott a színházba.

 

Március 9-én a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola végzős diákjainak mutatkozott be lapunk. A „Keri" nem először bizonyult kitűnő partnernek: a több száz diák előtt megtartott rendezvényen Kiss László szerkesztő foglalta össze, amit a lapról tudni érdemes, és egy novellarészletet olvasott fel; Banner Zoltán a magyar nyelvről és erdélyiségről beszélt, majd verseit osztotta meg a hallgatósággal; Fodor György a haikuról rögtönzött előadást, majd ugyancsak verseiből adott ízelítőt.

 

Február 25-én Gyulán az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskolában, az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei Döntőjének programsorozata keretében szerepelt a Bárka folyóirat. A lap és a Bárkaonline bemutatása után Banner Zoltán, Kiss László és Kiss Ottó olvasott fel a műveiből a népes, mintegy száz főt kitevő közönség előtt. A jó hangulatú estet Elek Tibor a Szavak a magasban című esszéjével zárta.


Február 22-én Lányi András volt a vendégünk. A konzervatívoknak túlságosan liberális, a liberálisoknak túlságosan konzervatív gondolkodót Elek Tibor kérdezte a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójának kistermében. A Porcelán az elefántboltban című kötet kapcsán szóba került Lányi zöldmozgalmakban vállalt szerepe, politikai szerepvállalása , a Hölgyek titkára című regénye kapcsán a szélesebb körben talán kevéssé ismert irodalmi munkássága. A gyakorlatilag az alkotó egész életművét, pályaképét bemutató est végén a közönség tagjainak kérdésfeltevésre is akadt lehetősége, mellyel többen éltek is.


Február 7-én az Új Színház vendégeként mutatta be Budapesten folyóiratunk a 2010/1-es lapszámot. A rendezvény, melyre megtelt a galéria teljes nézőtere, rendkívül sokszínűre sikerült. A közönséget köszöntötte Domokos László, Békés Megye Önkormányzata elnöke is. Az estet Elek Tibor vezette le, az online-t Szabó Tibor Benjámin mutatta be. Az első blokk a 80. születésnapját ünneplő Csoóri Sándor személye köré épült. Bartus Gyula, a Jókai színház színművésze Csoóri Sándornak a lapban megjelent verseit, a költőhöz írt verseit pedig Iancu Laura és Tóth Erzsébet olvasta fel, míg Ekler Andrea a Csoóri Sándor rendszerváltozás utáni esszéiről írott tanulmányának alapgondolatait tárta a közönség elé. A két részt elválasztó szünetben Hodozsó Norbert játszott Bartókot zongorán. Az est második felében rövid beszélgetés után Tóth Krisztina és Csehy Zoltán olvasták fel költeményeiket, valamint Darvasi Ferenc és Zalán Tibor beszéltek a friss lapszámban megjelent írásaikról.


Január 28-án újfent a Vigadóba hívta a Bárka és a Körös Irodalmi Társaság az irodalom szerelmeseit, éspedig azért, hogy egy nem kisebb szerzővel, mint a Kossuth-díjas vajdasági Tolnai Ottóval találkozzanak. A német, francia és szerb nyelvre is lefordított írót, költőt Elek Tibor faggatta egy amolyan rendhagyó, asszociatív és anekdotákban bővelkedő művelődéstörténeti óra keretében. A felolvasásokkal kísért, változatos esten szó esett Palicsról, az alkotó lakhelyéről, a jugoszláviai magyar irodalom nagy nemzedékéről és a délszláv irodalom hatásáról; valamint jelen és múlt feszültségéről, folytonosságáról.


Január 24-én rendeztük meg az Ünnepi Bárka-estet a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában, népes közönség előtt. Előbb Elek Tibor köszöntötte a jelenlévőket és értékelte az előző évet, külön kitérve az egyes lapszámokra és a magunk mögött hagyott rendezvényekre, majd Szabó Tibor Benjámin avatta be a barkaonline.hu rejtelmeibe a hallgatóságot. Az est keretében átadtuk a 2009. évi kiemelkedő szerzői teljesítményekért járó Bárka-díjakat is. Az idei jutalmazottak Iancu Laura költő, prózaíró, Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész és Hartay Csaba költő, újságíró voltak, akiket Elek Tibor, Szabó Tibor Benjámin és Kiss László interjúvoltak meg a publikum előtt röviden. Az est második felében a friss, 2010/1-es Bárka-számot mutattuk be. Banner Zoltán, Becsy András és Kiss Ottó verseiket olvasták fel, Darvasi Ferenc és Zalán Tibor a lapban megjelent publikációjukról beszéltek. Bartus Gyula színművész Csoóri Sándor és Becsy András verseit mondta el. Az est bővelkedett a muzikális ínyencségekben is: Galambos Hajnalka Vozár M. Krisztián zongorakíséretében Puccini áriákat énekelt, Kempf Márta moldvai csángó dalokat adott elő, Hodozsó György zongoraművész pedig Liszt Mephisto keringőjét játszotta el.

 

 

 


2009


 

 

December 11-én Vésztőn mutattuk be a KörKöröst - a helyi művelődési házban megtartott esten a gyönyörű versfeldolgozásokat játszó VEJSZE Verséneklő Együttes muzsikája mellett a vésztői „házigazdák", Bíró László és Magyari Barna szövegeit, illetve Banner Zoltán verseit és Kiss László prózáját hallhatta a közönség. Az ünnepi hangulatú könyvbemutatót Elek Tibor vezette.

 

December 7-én a Londonban élő Gömöri Györgyöt látta vendégül a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház. A költővel életútjáról, munkájáról, léthelyzetéről, országunk „külső" képéről Bárka-díjas barátunk, a Jókai színház dramaturgja, Zalán Tibor beszélgetett. Az est szép pillanatai közé tartozott a költő verseinek felolvasása egyfelől Bartus Gyula színművész, majd személyesen Gömöri György „tolmácsolásában".

 

November 30-án a Gyulai Várszínház kamaratermében mutattuk be a KörKörös antológiát. Az esten a Körös Irodalmi Társaság gyulai tagjai olvasták fel vagy szóltak a kötetben publikált szövegükről, Elek Tibor moderálása mellett: a Gyulán szokásosan hálás közönség Becsy András, Erdész Ádám, Fodor György, Kiss László, Kiss Ottó, Szabó László, Szabó Tibor Benjámin és Szávai Krisztina írásait hallhatta. A KörKörös bemutatását zenéjének különleges hangulatával, erős szövegvilágával a gyulai Percek kérdése zenekar tette izgalmassá.

 

November 28-án a Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület meghívásának tett eleget a Bárka szerkesztősége. A középiskolások számára kiírt verspályázat (melynek három zsűritagja Banner Zoltán, Fekete Gy. Viktor és Kiss László volt) eredményhirdetését követően Elek Tibor bemutatta a legfrissebb, „hatos" Bárkát, majd Banner Zoltán, Kiss László és Kiss Ottó olvasott fel írásaiból. Kellemes, baráti hangulatú este volt, melyen a gyönyörűen éneklő Gyaraki Líviát Vozár M. Krisztián kísérte zongorán.

 

November 23-án a szomszéd országok kulturális értékeit bemutató programsorozatba illeszkedő irodalmi estnek lehetett szem- és fültanúja a Békés Megyei Jókai Színház stúdiószínházába összegyűlt szép számú közönség. A Szlovák és magyar irodalom Szlovákiában címen prezentált szűk másfél óra során Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Tóth László költő, valamint Vida Gergely szólt a szlovákiai magyar irodalom fogalmáról, történeti-kulturális beágyazottságáról és a nemrégiben indult Opus című folyóiratról - ízelítőt adva saját munkásságából is.

 

November 7-én immár megszokottan nagy érdeklődés mellett ünnepelte a Körös Irodalmi Társaság fennállásának tízedik évfordulóját a Békés Megyei Jókai Színházban. Az alkalomra Kiss László és Szabó Tibor Benjámin válogatásában megjelent a 33 Békés megyei alkotó műveiből válogató Körkörös című antológia. A hangulatos irodalmi esten a társaság elnöke, Elek Tibor értékelte az elmúlt évtizedet, mutatta be a kötetet. Fekete Péter, a színház igazgatója és a megyei önkormányzat képviseletében Balogh József térségi tanácsnok is köszöntötte a jelenlévő alkotókat, akik közül huszonegyen fel is olvastak műveikből.

 

Október 26-án rég várt hármasfogat érkezett a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház meghívására Békéscsabára: Bakos Kiss Károly és Vári Fábián László szerkesztők-költők mellett a kárpátaljai Együtt című lap felelős kiadója és „igazgatója", Dupka György tette tiszteletét Békéscsabán. Dupka György a nehezen átlátható, feszültségektől terhes kárpátaljai közéletről szólt, az összetartozás kötelékeinek megtartásáról, a közös fellépés erejéről, s kitért a kisebbségi jogok sárba tiprására is. Vári Fábián László valóságos kárpátaljai költészeti panteont mutatott be, s akár Bakos Kiss Károly, ízelítőt adott verseiből.

 

Október 10-én Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában mutatkozott be lapunk, a IV. Országos Folyóirat Fesztiválon, a Café Babel szervezőgárdájának meghívására. A zavarba ejtően nagy érdeklődésre tekintettel, a Bárka az ExSymposionnal karöltve tartotta meg kora-estjét. A pécsi találkozón Elek Tibor a 2009/5-ös Bárkáról, a nyáron a gyulai várszínházban megrendezett irodalmi humorfesztiválról és a folyóvíz-tematikájú novellapályázatról szólt, Kiss László és Szabó Tibor Benjámin pedig egy-egy rövid prózarészlettel szórakoztatta a publikumot.


Október 5-én az Erkel Ferenc Művelődési Központ „Kultúra kávéház" szegletében lépett fel a Bárka. Az est apropóját egyfelől a Kazinczy-év kapcsán középiskolások számára kiírt nyelvi-műveltségi vetélkedő, másfelől maga a jubileumi esztendő szolgáltatta. A többségében gyulai gimnazisták előtt megtartott rendhagyó irodalomóra a lap online felületének, valamint a 2009/5-ös „humorszámnak" a bemutatásával vette kezdetét, majd a szerkesztők közreműködésével zárult: Kiss László egy legendás gyulai antiművész, Németvárosi Attila verseit osztotta meg a hallgatósággal; Kiss Ottó hamarosan megjelenő gyerekverskötetéből szemezgetett; Szabó Tibor Benjámin egy tárcáját olvasta fel - Elek Tibor moderálása mellett.

 

Október 1-jén Darvasi Lászlót látta vendégül a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság. A máris nagy sikerű új regény, a Virágzabálók szerzőjét Szabó Tibor Benjámin, lapunk szerkesztője kérdezte. A hangulatos, közönségszórakoztató esten szó esett Szív Ernőről, a tárcaírásról, az írói szobamagányról, de természetesen mindenekelőtt a Virágzabálókról - regénytechnikáról, idősíkokról, nyelvről, valamint arról: hogyan és miért ír a „vidéki" ember, ha Pesten él, szegedi tematikájú regényt Amerikában.

 

Június 20-án a Múzeumok éjszakája békéscsabai rendezvényeinek keretében a Munkácsy Mihály Múzeumban mutatkozott be a Bárka a megye közönségének. A szerkesztőség vendége Banner Zoltán költő, művészettörténész volt, akinek a Múzeumok éjszakája kapcsán írt nagyverse zárta az estet, s voltaképpen az év első felét is.

 

Június 12-én a Körös Irodalmi Társaság (KIT) hagyományos „szezonvégi" délutánja zárta a 80. Ünnepi Könyvhetet Békés megyében. A találkozó szomorú pillanatait jelentette az emlékezés korán eltávozott barátunkra, Pánics Ferencre.
A KIT rendezvényeinek jól bejáratott koreográfiája van: lapszámbemutató és felolvasás, bor, Körösök Gyöngye-díj átadása, pogácsa, rögtönzött versíróverseny, sör. Ezt a rendet színesítette a Zerge Közhasznú Egyesület és a KIT által a Vizek éve alkalmából kiírt Folyóvizeink fedőnevű novellapályázat díjazottjainak laudálása.

 

Június 5-én Békéscsabán folytatódott a kibővített diskurzus: beszédek, dedikálások, könyvdömping. Köles István alpolgármester köszöntő szavai után Lőrincz György nyitotta meg hivatalosan a békéscsabai könyvhetet, amelynek legfőbb helyszínéül a Márvány cukrászda szolgált. Kapkodhatta fejét a kellemes atmoszférájú teraszon kávét szürcsölgető vendég, és bárki, aki arra tévedt: láthatta-hallhatta szólni Lőrincz Györgyöt Besúgó voltál, szívem című „dokumentatív" regényéről; Havasi Attilát, akinek egybegyűjtött műfordításai (Trifladisznó) - az elővezetett ízelítő alapján - remek fogadtatás előtt állnak; Szabó Tibor Benjámint, akinek regényét ezúttal Elek Tibor népszerűsítette. Az irodalmi program második blokkjában Kiss László Kőszegi Barta Kálmánt önéletrajzi elemekben gazdag regényéről (Ecetes szilva) és újonnan publikált verseiről (Töxár), Elek Tibort Gion Nándorról, Bíró-Balogh Tamást pedig Tollvonások címen megjelent izgalmas irodalomtörténeti munkájáról kérdezte. Ha van második blokk, kell lenni harmadiknak is - kora este a Cathy's kávézóban gyűltek egybe Békéscsaba székelyudvarhelyi vendégei: Farkas Wellmann Éva költő, Lőrincz György író, Szakács István Péter író és Zsidó Ferenc író. Az erdélyi írócsoport baráti hangulatú beszélgetésének moderátora Elek Tibor volt - a szövegeket értelmező-színesítő zene ezúttal is kiváló ötletnek és mindenekelőtt kitűnő választásnak bizonyult: a Kecmec trió vagány dzsessze nem csak vájt fülűeknek nyújtott élményt.

 

Június 4-én Gyulán indult a Bárka könyvheti menete. Ambrus Lajos megnyitóbeszéde után a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Elek Tibor beszélgetett az íróval újonnan kiadott Eldorádójáról, majd Kiss László kérdezte Elek Tibort legújabb, Gion Nándor művét földolgozó monográfiája, Szabó Tibor Benjámint pedig 47 - Démonok ideje című regénye kapcsán.

 

Május 21-én a Gyulai Várszínház adott otthont a Bárka lapszámbemutató estjének. Gazdag program, feszes tempó - így jellemezhető a szűk másfél óra. Miután Elek Tibor főszerkesztő röviden bemutatta 2009/3-as számot, Gedeon József pedig a színház idei gazdag programkínálatát sorolta, Fodor György ismertette haikuról írott tanulmányát, élményszerűen, gazdag példaanyaggal alátámasztva az elhangzottakat. Szabó Tibor Benjámin a megújult barkaonline.hu felépítéséről, a portál átalakításának körülményeiről szólt, Becsy András limerickekkel szórakoztatta a szép számban egybegyűlt publikumot. Az estet Kiss László novellarészlete és Kiss Ottó újabb gyerekversei zárták. A Hasítás rockantológiát bemutató nagy sikerű békéscsabai est pazar visszhangja adta az ötletet, hogy az elhangzott művekhez zenét ezúttal is az Antovszki Band szolgáltasson: the show must go on.

 

Május 14-én Cserna-Szabó Andrást látta vendégül a Körös Irodalmi Társaság és a Békés Megyei Jókai Színház. A Puszibolt szerzőjének beszélgetőtársa Kiss László szerkesztő volt. A jelenlévők oldott, laza, jó humorú beszélgetést hallhattak: a novelláskönyv fogadtatásáról, a vele kapcsolatos műfaji kérdésekről, általában íróságról és műhelymunkáról, mindenekelőtt azonban gasztronómiáról - miközben természetesen a pályakezdés, a Sárkányfű és a „generációs irodalom" sem maradhatott ki.

 

Április 20-án Szabó T. Anna József Attila-díjas költő és Dragomán György József Attila-díjas író voltak a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendégei a Kortárs magyar írók című beszélgetéssorozat keretében. Az ismert házaspárt Kiss László és Szabó Tibor Benjámin faggatták az alkotótevékenység és a párkapcsolat összeegyeztethetőségéről, a családi élet és az irodalmi munka egymásba fonódásáról, párhuzamairól és konfliktusairól. A Stúdiószínházban rendezett, családias, jó hangulatú est végén Szabó T. Anna olvasott fel műveiből.

 

Március 28-án a nyolcvanéves Kányádi Sándort láttuk vendégül, szintén a Jókai Színház vigadójában. Nyitásként Elek Tibor köszöntötte születésnapja alkalmából  A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével kitüntetett költőt, majd bemutatta a Bárka, Kányádit köszöntő, 2009/2. számát. A kb. kétszáz fős publikum lelkesedésével kísért nagyszabású ünnepi író-olvasó találkozón Kányádi Sándor korát meghazudtoló frissességgel, elevenséggel szórakoztatta és nevelte közönségét. Közel másfél órás önálló produkciója (amit ő soványbeszédnek nevezett) nemcsak költői ars poeticáját rajzolta meg, de mutatta sajátos, önironikus világlátását is, felszínre engedte bölcsességét. Az elmesélt történetekbe saját versszövegeket ágyazott a mester, nem felolvasta, elmondta a költeményeket, féltéglás verseknek nevezve őket, olyan műveknek, amelyekkel a mellét szokta döngetni. Könnyed, önmagát sem kímélő humora magával ragadta a nézőket.  Az adomázós, anekdotázós est programját a Békés Megyei Jókai Színház színművészeinek (Bartus Gyula, Kovács Edit) versmondásai, valamint János Hajnalka népdalénekes előadása színesítette. A hosszúra nyúlt est végén kígyózó sorok álltak Kányádi asztalánál, szinte seregnyien kértek dedikálást, fejezték ki személyes jókívánságaikat.

 

Március 20-án Závada Pál volt a Békés Megyei Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság vendége. A Történelem és irodalom című esten Elek Tibor kérdezte a Kossuth-díjas írót a múltba utazás motivációiról, a történelmi regény műfajáról, közösségi gyökereink fontosságáról. Závada hangsúlyozta, hogy a történelmi regény is regény elsősorban, minden, amihez nyúl, fikcióvá változik, csupán a histografikus kulisszák valóságazonosak. Társadalomtörténetileg igazolható pályán játszom, mondta. Fontosnak, érdekesnek tartja múltunk feltárását, de imaginárius világokat épít azért, topográfiai pontosságra törekvésének legfőbb jellemzője, hogy a visszatérő motívumok (például a fotózás) és a szereplők felől értelmezi regényei terét. Szó esik archívumokról, fényképekről, a megörökítés formáiról, a beszélgetésben nagyon sok tótkomlósi történet kerül elő. Az est második blokkja vetítés. Radó Gyula közelmúltban befejezett,  Arctalan árnyak című dokumentumfilmjének ötletét és forgatókönyvét Závada jegyzi, ő a narrátor is a filmben. A dokumentarista alkotás egy tótkomlósi zsidó fotográfus család történetét (sikereiket, hányattatásaikat és pusztulásukat) követi nyomon hátrahagyott munkáik felmutatásával, értelmezésével, körbebeszélésével. Az est harmadik részében a vendég legutóbbi, Idegen testünk című regénye kapcsán szerkesztésről, poétikáról esett szó, a történelmi helyzetek tipizálásról. Závada Pál bepillantást engedett írói műhelyébe is, röviden bemutatta aktuális munkáját, a Nemzeti Színház számára ír (szintén erős történelmi kötésekkel bíró) színdarabot. A Jókai Színház Vigadótermében telt ház előtt futó programot dedikálás, kötetlen beszélgetés követte.


Március 18-án a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Trefort Ágoston Tagintézményében tartott irodalmi délutánt a Bárka csapata. A mintegy nyolcvan diák előtt futó program csúcspontjaként Elek Tibor főszerkesztő nyilvánosság előtt először köszöntötte József Attila-díjasként lapunk munkatársát, Kiss Ottó költőt, írót. Sajátos (de nem egyedülálló) szempont szervezte a produkció felépítését: a Bárka érettségi tétel az iskolában. Elek Tibor lapbemutató kiselőadása után a megjelent szerkesztői-munkatársi közösség tagjai ízelítőt adtak műveikből, Kiss László a Szindbád nem haza megy című első kötetéből olvasott fel egy prózarészletet, Kiss Ottó gyerekversekkel szerepelt, Szabó Tibor Benjámin az egyik online-tárcáját olvasta, a program zárásaként pedig Elek Tibor osztotta meg a publikummal egyik (net)naplójegyzetét.


Február 16-án Kiss Judit Ágnes költőt, írót láttuk vendégül a Békés Megyei Jókai színház egyik próbatermében. A lendületes, fiatalos felolvasóesten a művésznő mesélt erotikus lírájának inspirációiról, pályadíjas regényének (A keresztanya) keletkezési körülményeiről, arról, hogy mennyiben segíti alkotói munkáját a ló és lovaglás szeretete, valamint arról is, hogy milyen viszony fűzi a feminista irodalomhoz. Az estet diavetítés és felolvasások gazdagították. Vendégünkkel Szabó Tibor beszélgetett.


Január 27-én Ünnepi Bárka-estre hívtuk olvasóinkat, szerzőinket, partnereinket a Békés Megyei Jókai Színház Vigadótermébe. A rendezvényen Elek Tibor főszerkesztő értékelte a lap elmúlt évi munkáját, bemutatta eredményeit, tájékoztatást adott 2009-es terveinkről, feladatainkról. A Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Domokos László országgyűlési képviselő mint a Bárka fenntartója köszönte meg a szerkesztőség elvégzett munkáját, további támogatásáról biztosítva a lapot. Az est központi eseményeként átadtuk a 2008. évi kiemelkedő szerzői teljesítményeket elismerő Bárka-díjakat. Ezúttal Tőzsér Árpád költő és Darvasi Ferenc kritikus kapta a kitüntetést. Az alkotók tevékenységét Elek Tibor laudálta, a pénzjutalommal és Kiss György kisplasztikájával járó díjakat Domokos László adta át. Az esten bemutattuk a 2009/1. lapszámunkat, és a díjazottak mellett helyi szerzőink közül is többen (Kiss László, Nagy Mihály Tibor, Szabó Tibor, Szilágyi András, Zalán Tibor) felolvastak műveikből. 


Január 12-én a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában telt ház előtt mutattuk be a Hasítás című, rocknovellákat közlő antológiát. Az estet Elek Tibor vezette, vendégei a kötet helyi érdekeltségű szerzői (Grecsó Krisztián, Kiss László, Kiss Ottó), valamint Egressy Zoltán író, drámaíró, és Tóth Krisztina költő, író voltak (utóbbi szerkesztőként is jegyzi a gyűjteményt). A lendületes, bő másfél órás programot az Antovszki Band élő zenéje nyitotta, majd Elek Tibor kötetértékelője következett. Ezután a megjelent szerzők emlékeztek vissza rockélményeikre, zenekaraikra és arra, milyen helyet foglalt el fiatalságukban a rock 'n roll életérzés. Tóth Krisztina mesélt a kötet létrejöttéről, a szerzők meghívásának szempontjairól, utna pedig felolvasott egy részletet a Doors című írásából. Grecsó Krisztián diákzenekarának, a The Toorsnak a történetét mesélte, a kötetben megjelent novellája szintén ezt a témát dolgozza fel, ízelítőt is adott belőle, a közönség nagy örömére. Kiss Ottó a hetvenes évekbeli (késő) beat korszakot elevenítette fel, majd olvasott néhány oldalnyit a Mobil című írásából. Kiss László egy szabadon futó rocktörténeti parabolát olvasott fel (Bédekker címmel), előtte az Ovális nevű zenekarának néhány balfogásáról mesélt. Az estet az Antovszki Band többszöri zenélése kísérte, az együttes produkciója több is volt illusztrációnál, a betétek szinte szervezték a programot, keretet adtak neki. A több mint százhatvan fős közönség pedig vastapssal köszönt el a fellépőktől.


 

 


 

 

Főoldal


 

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Ughy Szabina versei

"A többire nincs közös szavunk, \ angolul mindketten úgy ahogy. \ Állunk a Jászai téren, látom, \ amivé most engem képzel, \ hozzáigazítom az ujjam, a szám, \ legyen akkor ez ilyen egys...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások