Hírek

Írószövetségi íróiskola
iroszovetsegepuletkicsijoSzeptember végétől új évfolyam indul a Magyar Írószövetség Íróiskolájában, szépirodalom, valamint kritika-, esszé-, publicisztika-, magazincikk-írói szakirányon
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Grecsó Krisztián tárcája

"A nő maga a bűn, önmagáért nem érdemes szépnek lenni. Öncélúan nem igazságos szépnek lenni" ...
Bővebben...

Győrei Zsolt prózája

„Meglehet, minden nemtudásunk egyetlen szó csupán, s az a szó nyit minden zárat, de még sincs benne a Rejtvényfejtők Lexikona tizennegyedik kötetében?" ...
Bővebben...

Szabó Tibor novellája

"A lány pedig csendes volt, mosolygott, és néha illatos kendővel törölte meg az arcát. Esténként behúzta magához apádat a tusolóba. Reggelente is." ...
Bővebben...

Sirbik Attila prózája

"az ábrándozás és reménykedés kedvet adott a hittanhoz is, egyrészről, hogy kész legyek házasságig, másrészről álmaim szépséges menyasszonya is hittanos volt, így hát engem nem s...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

Szigliget 2010

"Szigliget a fiatalokról, a fiatalosságról szól: hogy van néhány nap az évben, amikor mindenki - irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, költő - belazul" (Darvasi Ferenc írása a tá...
Bővebben...

Az isztriai művésztelepről

A békéscsabai születésű Nóvé Béla a békéscsabai Szeverényi Mihály festőművészel együtt vett részt a művésztelep munkájában és kirándulásain; Nóvé beszemolója itt olvashat...
Bővebben...

Tokaji Írótábor 2010

A XXXVIII. Tokaji Írótábor programjairól, különös tekintettel a tanácskozásra, melynek címe Sokágú síp - A magyar irodalom égtájai volt (Darvasi Ferenc, Elek Tibor és Farkas Wellmann ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Ilia Mihály rovata

Ilia Mihály Rózsa Sándorról

Ezt az agyonbeszélt témát egy nem magyar szakember vizsgálja, és nem a „magyar" kuriozitást látja benne ...
Bővebben...

Radnóti és a "vak tápai lantos"

Radnóti tehát nem csak gyűjtő és fölvilágosító terepmunkára járt Tápéra, hanem „kocsmázni” is. ...
Bővebben...

"Amíg csak élek" (...)

Ilia Mihály Gyiniszlamova verseskötete nagyobb részben a mesélő, éneklő anya, Tatya Roman emlékét örökíti meg, sőt szinte a versírás inspirációja is az ő személyéhez kapcsolódik. ...
Bővebben...

Danilo Kis magyar író?

Ilia Mihály Danilo Kis neve nem csak a szakirodalomban, az irodalomtörténészi szakmában van jelen, hanem a modern magyar irodalom legaktuálisabb szerzőinél is, neve vagy hatása, a műveire va...
Bővebben...

Jellemrajz

Ilia Mihály A „Bajai” fedőnevű amatőr színész, rendező, levelező hallgató az egyetemen, szakdolgozóm volt, ha jól emlékszem, a csehszlováki magyar drámáról írta a szakdolg...
Bővebben...

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 3130270

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Hagyatékok hálójában PDF Nyomtatás E-mail

 

 


ibosheader

 

 

 

Ibos Éva

Hagyatékok hálójában

 

Bármilyen irányba és arányváltás szerint változik a múzeumok funkciója, elsőrendű feladata mindig a gyűjtemény őrzése és tudományos feldolgozása kell hogy maradjon. Hasonlóképp nem múló cél a gyűjtemények gyarapítása, amelyek vásárlások mellett ajándékozással és hagyatékozással is növekedhetnek. Ez utóbbi eset örömtelisége mellett nem kevés megoldandó gondot is szülhet, kivált az ezres nagyságrendű kollekciók esetén. A múzeumba kerülő, elsősorban képzőművészeti jellegű hagyatékok utóéletéről lesz szó az alábbiakban, melynek problémáit három gondolat köré csoportosítottuk: a múzeumba került hagyaték és a közgyűjtemény viszonya, a műgyűjtemény jellegű és az életmű-hagyatékok különbözőségei, továbbá a hagyaték feldolgozása és behelyezése a gyűjteménybe.

Gyűjtemények tegnap és ma

Egy mai műgyűjtemény kialakulását különböző szempontok határozhatják meg, például műtárgypiaci törvényszerűségek, uralkodó trendek, befektetési és/vagy egzisztenciális megfontolások, amelyek így, egymás mellé sorolva a racionalitás súlyát nyomatékosítják. A látszat azonban csal, a folyamat nem kiszámítható az ésszerűség felől nézve, ami ugyan belejátszhat a kezdetekbe, de előbb utóbb nem csak, hogy mellétársul, de meghatározóvá, gyűjteményi összetételt formálóvá válik a személyesség legbiztosabb záloga, az ízlés.

A műtárgypiac honi megizmosodásának köszönhető, hogy működőképessé és üzletmenetet működtetővé váltak a fenti szempontok, amelyek a múlt század második felében kialakult magángyűjteményeket csak igen ritkán jellemezték. Már pedig a vidéki múzeumok többségét főleg ez utóbbi korszakban összeállt gyűjtemények gyarapították az elmúlt évtizedekben: a '60-as és '80-as évek között kialakult kollekciók.

Ebben az időszakban a gyűjtői kör személyi összetétele egészen más jellegű, mint ma, amikor csupán elvétve akad közalkalmazott a műgyűjtők egyre népesebb táborában, a rendszerváltást megelőzően viszont többnyire az értelmiségi elit tagjai, jobbára orvosok, gyógyszerészek és jogászok vásároltak képzőművészeti alkotásokat. Olyanok, akik polgári neveltetésüknél fogva családi körből hozták magukkal a művészet iránti érdeklődést, ám többnyire csak azt, és nem (vagy csak ritkán) értékes alkotásokat. Ne feledjük, még a '60-as éveket is általánosan szerény nívójú életvitel jellemezte, mondhatnánk, egyfajta egyenszegénység, kiugróan magas jövedelmek nélkül. Ebben az időszakban viszonylag könnyen lehetett jó minőségű műalkotáshoz jutni azoknak, akik relatíve kedvezőbb anyagi körülmények között éltek. Ez a nemzedék (a széthurcolt magánvagyonok felszívódása miatt) ugyanúgy egygenerációs gyűjtő volt, mint mai utódaik, csak az ő választásaikat se galériahálózat, sem pedig tanácsadói szakembergárda nem segítette.

A műtárgyszerzést három prózai tényező határozta meg: a többnyire domináló személyes ízlés, az alkotó művészeti lexikonban való megjelenése (mint a minőség garanciája), és az említett, relatíve kedvezőbb anyagi helyzet.

Előfordultak ugyan műtermi vásárlások a helyi festők esetében, de általában nem ez volt a jellemző, hanem az utazó képügynököktől való beszerzés. Vegyes és hullámzó tehát az efféle gyűjtemények összetétele, mivel keveredik bennük az országosan elismert és a csupán provinciális érdeklődésre számot tartó minőség. (Ami persze nem zárja ki a gyöngyszemek lappangását.)

Hagyaték és közgyűjtemény viszonya

A fenti gyűjtő-generáció életkorából adódóan az ajándékozási illetve hagyatékozási szerződések általában a hetvenes évek második felétől a nyolcvanas évtizedig foganatosítódtak, s az általuk realizálódó bekerülések az esetek többségében új irányt szabtak az adott vidéki múzeum szerény volumenű gyűjteményének. Ez mondható el a mennyiségileg jóval jelentősebb szegedi anyagról, ahol a Lucs-gyűjtemény jóvoltából került számottevő századfordulós, XX. század eleji anyag a Móra Ferenc Múzeum birtokába. Mert hiába előzték meg más ajándékozások - többek között az Ambrozovics családé - a Lucs hagyatékot, s hiába beszélhetünk tízezres nagyságrendű raktári állományról: a Nagybányával induló modern korszak képviselete addig szinte teljesen hiányzott. Lucs Ferenc gesztusa révén azonban az impresszionista és plein air törekvésektől kezdve (Szinyei Merse Pál, Thorma János) az alföldieken át (Koszta, Nagy István, Tornyai), a századfordulót érintve (Rippl-Rónai, Vaszary) továbbá a Gresham-kört bemutatva (Szőnyi, Bernáth) egészen Aba-Novákig, illetve Barcsay Jenőig tekinthető át a magyar festészet.

Nem hagyatékként, de reprezentatív kollekciót bemutatva működik Szegeden a Kass Galéria, amely - bár jogilag, szerkezetileg sajátos törvényszerűségek működtetik, hiszen a művész él - gyakorlatilag ugyancsak új irányt nyitott a szegedi közgyűjteményi fejlesztés számára: a kortárs alkalmazott grafika területe felé.


Múzeum és muzeológia

Az időigényes, tudományos igényű feldolgozó munka, amely a meglehetősen vegyes összetételű hagyatékokat áttekinthetővé és tágasabb konstellációban ténylegesen használhatóvá tenné, tapasztalataim szerint a mai napig hiányos az általam ismert múzeumokban. Ennek hátterében általában valós szakember-, illetve az ebből adódó idő- és kapacitáshiány rejlik. A szakmai hiányosságok a datálást illetően a legbántóbbak, de hasonlóan problémás a hamisított képek kiszűrése. Mindkettő hosszadalmas, körültekintő feladatot jelentene, amire viszont egyre kevesebb idő jut a múzeum - amúgy a korszellemmel szinkronban - megváltozott szerepe, és annak teljesítése okán.

Ez utóbbi jelenség - ha nem csak felszínesek a modernizációs változások -, sarkalatos kérdéseket vet föl: milyen áron valósulhatnak meg azok a feltételek, amelyeket az örökhagyók szabtak a múzeumokra, melyek keletkezésük idején nem csak, hogy teljesíthetőek voltak, de szinte kívánatosak, ugyanis az állandó jellegű, az anyag szelekcióját többé-kevésbé kizáró, bonthatatlan bemutatás többnyire felfrissítette az adott múzeumszervezet imágóját. Ez a bemutatási forma azonban ma már egyre kevésbé tartható, hiszen egy ideje az újdonság, és főleg az eseményszerűség ereje gyakorol döntő hatást az emberekre.

Csak, hogy a nézői szokások és elvárások megváltozása fordított arányban áll a múzeumok (múzeumi jelleggel működő intézmények) anyagi erőforrásaival: míg az előbbiek nőttek, az utóbbiak drámaian csökkentek.

A múzeum megváltozott szerepe szerint tehát a hangsúly az élményre tevődött, amit a mozdítatlan kollekció azonban csak ideig-óráig képes teljesíteni. Az élményszerűség megteremtése nem megvetendő, hiszen csupán eszköze a látogatóért vívott harcnak, s a kérdés lényege sem az, hogy kövessük-e az idők szavát, vagy sem, hanem, az, hogyan hajtható végre ez a program a szakmai érdekek csorbulása nélkül.

Gyűjtemény kontra életmű

Mivel az élményszerűséget a változatossággal is illuzionálhatjuk, az egyik legbiztosabban járható út az időszakos, ritmikusan végzett átrendezés. Általa alkalom nyílik (az addig akár kanonizáltnak tekintett) hangsúlyok áthelyezésére, miáltal új értelmezési lehetőségek nyílhatnak nem csak a néző, de a muzeológus számára is. Szakmailag - de kiállítás-dramaturgiailag is - izgalmasabb feladat lenne a hagyatéki egység fellazítása, ízekre szedése, megfelelő irányzatokba való ágyazása, hiszen némely közgyűjteményekből ismert életmű akár új fordulatot is kaphatna, ha az ismert műveket a lappangókkal párosíthatnánk, illetve a megfelelő irányzatok teljességébe ágyazhatnánk. Ezek a folyamatok ugyan működnek a nagy, monografikus bemutatók alkalmával, vidéki körülmények között azonban a hasonló vállalkozások rendre elmaradnak. Mindazonáltal figyelemre méltó Várkonyi György gondolata, miszerint „szabadrablás" esetében: „Ha a múzeumi integritás érdekeit nézzük, a gyűjtői életmű sérül, ha fordítva, akkor a múzeumi kánon szenved csorbát."

Könnyebb lehetne a helyzet a monografikus jellegű hagyatékok esetében, s ebben jó példával jár elöl a békéscsabai Jankay Gyűjtemény és a szegedi Kass Galéria. Ezekben a bemutatókban a kiállítótérnek csak egy bizonyos része az alkotóé, de ez is folyamatosan átrendeződik különböző kritériumok alapján, a fennmaradó szabad terület azonban befogadó galériaként működik, az ily módon rendszeresen megújuló programokkal újra és újra visszacsalogatva a látogatókat. Szinte nincs is más recept, amely folyamatosan élővé tudná avatni az egyébként unalomba fulladó kiállításokat, ráadásul ezernyi kultúrpolitikai szempont mentén lehet a programokat szervezni.

Alternatíva

Alig egy éve élénk vita bontakozott ki a szakmai közéletben arról, hogy áruba bocsájtható-e a múzeumi raktári készlet. Az első hallásra szentségtörőnek, sőt mi több, a múzeumi gyűjtő-funkciónak ellentmondó ötlet jogos felháborodást szült, mint minden differenciálatlanul megfogalmazott kérdés. Hiszen szó se lenne arról, hogy közgyűjteményi remekművek kerüljenek kalapács alá, ám, ha a több ezer tételt számláló gigant-hagyatékokra gondolunk (amelyek mozdítatlanul hevernek a raktárak mélyén) a fölvetés nem is tűnik minden értelmet nélkülözőnek.

Vidéki intézmények gondja ez inkább, olyan településeké, amelyek se hellyel, sem pedig megfelelő nagyságrendű turizmussal nem dicsekedhetnek, s ahol az anyag bárminemű átrendezése sem kelthet jelentős szellemi izgalmakat. Ellenben, ha a megakollekciók bizonyos - és természetesen nem a legértékesebb, de nem is a műtermi hulladéknak számító - részét cserealapként kezelhetnék őrzőik, meglehet, bizonyos irányelvek mentén rendeződő, az addig ismételgetettnél változatosabb összképű gyűjteménnyel rendelkezhetnének.[1]

Ez azonban egyelőre fikció, s messze nem azoknak a gyűjteményeknek a gondja, amelyek exkluzív anyagot tudhatnak a magukénak. Ugyanis a vegyes gyűjtésű kollekciók szinte minden esetben rendelkeznek néhány húzónévvel, melyek megmentik az anyagot az érdektelenségbe hullástól. Nagyobb a probléma a vidéki nagyságok hagyatékát illetően, s a gond kezelése nem is képzelhető hagyományosan felfogott muzeológiai keretek között. A menedzsment tudományára van itt szükség, továbbá a műkereskedelem kifürkészhetetlen emelkedőinek feltérképezéséről, azaz némely festők munkásságának homloktérbe helyezéséről. Mert nem csak a nézői szokások, de a muzeológia értelmezése is kell, hogy legalább némiképp, de változzék ahhoz, hogy az intézmények ne mechanikus, de értelmes őrzői lehessenek a rájuk bízott szellemi örökségnek.



[1] A szerző véleményével a muzeológus szakma e komplex problematikát magában foglaló kérdésnek a rendszerváltozást követő többszöri felmerülése esetében általában nem ért egyet. (A szerk.)

 

 

 

Megjelent a Bárka 2009/5. számában

 


 

 

Főoldal

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
 

Frissek

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

VII. Szárhegyi Írótábor

"Hetedik alkalommal rendezték meg szeptember 2. és 5. között az évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező gyergyószárhegyi írótábort" (Bálint Tamás és Elek Tibor helyszíni tudósít...
Bővebben...

Az EMIL IX. Írótábora

Szeptember 9. és 12. között kerül megrendezésre Árkoson a Kárpát-medencei magyar irodalmi folyóiratok találkozója (a program) ...
Bővebben...

Jónás Tamás tárcája

"Az ember indokgenerátora a semminek. Őse és ősellensége annak, ami nem istentől való, aki pedig való és valótlan egyszerre, se igazsága, se üzenete, se némasága, se csábítása, se ...
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Vidor Fesztivál

Darvasi Ferenc beszámolója a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, melyen irodalmi, színházi és világzenei kínálatból válogathatnak az érdeklődők ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

csepregifoto_copy_copy"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)
Bővebben...

Bódi Kata olvasónaplója

"Singer Magdolna interjúkötete nem egy könnyű nyári olvasmány, ahhoz már témája is túl speciális, hiszen magzatukat vagy megszületett gyermeküket elvesztett nők szólalnak meg benne"(...
Bővebben...

Kundera Találkozásáról

"Az új kötet voltaképpen nem más, mint <<gondolataim és emlékeim; régi (egzisztenciális és esztétikai) témáim és régi szerelmeim találkozója>>" (Ménesi Gábor Kundera Ta...
Bővebben...

Mándy, Molnár Ferenc, Kiss Ottó

"Egy korábban kedvelt könyvet újra végiglapozni valójában a lehető legjobb önismereti kurzusok egyike" (Darvasi Ferenc Mándyról, Molnár Ferencről és Kiss Ottóról) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írá...
Bővebben...

Gyulai Várszínház

Psyché

Erdész Ádám kritikája a Psychéről, melyet Sopsits Árpád rendezésében és Petrik Andrea címszereplésében mutattak be a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Erkel-ünnep

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatójáról, a Hunyadi Lászlóról Niedzielsky Katalin írt kritikát ...
Bővebben...

Hommage á Erkel

Szávai Krisztina jegyzete a kétszáz éve született Erkel Ferenc tiszteletére Mártha István által szerkesztett zenemű Gyulai Várszínház-beli előadásáról   ...
Bővebben...

Lear, Serban módra

"Andrei Serban kereste a nőt a Lear királyban, és megtalálta. Csak azt nem árulta el a kíváncsi gyulai közönségnek, hogy mit keres ott" (Jászay Tamás kritikája) ...
Bővebben...

Közhelyeken nem közhelyesen

Mészáros Csilla a Shakespeare Fesztivál idején a gyulai és környező települések közterein fellépő Puck Társulás produkciójáról ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház (összes)

Feltöltés alatt!       Erdész Ádám Psyché a Ladics-házban A Várszínház Psyché-bemutatójára készülve leemeltem a könyvespolcról Weöres Sándor kötet...
Bővebben...

Szépirodalom

Tolnai Ottó verse

A magyarkanizsai származású Kossuth-díjas író, költő, műfordító Ki járkál fenn a padláson című hosszúverse ...
Bővebben...

Halmai Tamás versei

Az Út, Arc, Kamélia, Fülemüle, Vihar, Aranytemplom, Szatori, Íjász, Tekercs, Tizenhat, Seregszemle című versek az Aranytemplom-ciklusból ...
Bővebben...

Kántor Péter verse

"Beleragadt a saját pókhálójába, \ és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan" (a költő Egy este sárgáskék ég alatt című verse) ...
Bővebben...

Zsidó Ferenc prózája

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Benedek István prózája

"- Ma nincs vonat és nincs Gyula! Ma csak szerelem van. És ha nem tudnád, én gyógyítkozom is a szerelemmel! - kiáltott Sándor bácsi" ...
Bővebben...

Színház

A Jókai Színház tavalyi évada

Kezdődik a színházi évad, de a Bárka legutóbbi számában a Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadáról is olvashatjuk Niedzielsky Katalin írását ...
Bővebben...

Kisvárda 2010

Részlet Varga Anikó A színház és a határok című, a Bárka friss, 2010/4-es számában megjelent tanulmányából, melyet a Magyar Színházak 22. Kisvárdai Fesztiváljáról írt ...
Bővebben...

Tóth Erzsébet darabjáról

Hanti Krisztina kritikája a Kőrózsa betonszív című előadásról, melyet Mispál Attila rendezett meg a Debreceni Csokonai Színházban ...
Bővebben...

Circus Hungaricus

Mészáros Csilla kritikája a Békés Megyei Jókai Színház és a Csokonai Színház közös előadásáról, a Circus Hungaricusról ...
Bővebben...

A Jókai Színház májusi programja

Hobo előadásával, a Circus Hungaricussal indul a májusi program Békéscsabán ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Megkérdeztük Vörös Istvánt

Szepesi Dóra beszélgetése kreatív írásról, kortárs irodalomról, komolyzenéről, Rilkéről, valamint az olvasás, szövegértelmezés tanításáról ...
Bővebben...

Jász Attila az Új Forrásról

Kozák Ignác Tibor beszélgetése a főszerkesztővel a lap megújulásáról, külső és belső megváltozásáról, tervekről és általánosságban a hazai folyóirat-kultúráról ...
Bővebben...

Megkérdeztük Polgár Anikót

A Régésznő körömcipőben című új kötetéről, az antik irodalomhoz fűződő viszonyáról, a Csehy Zoltánnal közös munkákról kérdezte Polgár Anikót Szepesi Dóra ...
Bővebben...

Megkérdeztük Király Leventét

Király Leventét kérdeztük legújabb kötetéről, a Hová menekülsz című novella-gyűjteményről, a próza- és a versírás rejtelmeiről, motivációiról, legújabb alkotói terveiről (Sze...
Bővebben...

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

Kozák Ignác Tibor beszélgetett Garaczi Lászlóval új regényének keletkezési körülményeiről, a lemur sorozat folytatási lehetőségeiről, egyéb közeljövőbeli munkákról ...
Bővebben...

Kritika, esszé

Tanulmány Térey Jánosról

Részlet Szolcsányi Ákos tanulmányából, mely a friss, 2010/4-es Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Kritika az Erővonalakról

A Lapis József és Sebestyén Attila szerkesztette, Térey-tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetről Soltész Márton írt kritikát ...
Bővebben...

A Trüffel Milánról

"az irodalom - és különösen ez a regény - a becsapás egyik legkellemesebb módja, ne féljünk áldozatává válni" (Kolozsi Orsolya kritikája Kerékgyártó István könyvéről) ...
Bővebben...

Berniczky Éva kötetéről

"ezúttal is megbizonyo-sodhattunk arról, hogy a novella Berniczky Éva igazi műfaja" (Ménesi Gábor a Várkulcsa című könyvről) ...
Bővebben...

Bella Istvánról

Hetven évvel ezelőtt született a Kossuth-díjas Bella István, költészetének néhány jellemzőjét felvillantva, rá emlékezik Bakonyi István ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Térey Jánossal

"a korábbi nagy művek bűvöletében élek. (...) Nincs bennem iskolás hagyománytisztelet, egyszerűen csak elkötelezettség a régiség irodalma felé" (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

Beszélgetés Darvasi Lászlóval

Virágzabálók című regényéről beszélgetett a szerzővel Szabó Tibor Benjámin ...
Bővebben...

Beszélgetés Szőcs Gézával

A valóság, amelyben élünk, részben valóságos, részben virtuális. (Elek Tibor beszélgetése Szőcs Gézával) ...
Bővebben...

Beszélgetés Zalán Tiborral

Legtöbb drámát író kollégámmal szemben engem, íróként, a dráma gyakorlatilag - nem érdekel. (Elek Tibor beszélgetése Zalán Tiborral) ...
Bővebben...

Interjú Kiss Judit Ágnessel

Részletek a friss Bárkában megjelent, az eddigi életmű egészét körüljáró, Szabó Tibor Benjámin által készített beszélgetésből. ...
Bővebben...

Képzőművészet

Jankay Tiborról

A békéscsabai születésű művész reveláció erejével ható, de máig kevéssé ismert grafikai munkáiról Ván Hajnalka írt tanulmányt ...
Bővebben...

„4.kult_istalo”

Gyarmati Gabriella Oroján István Örökségem című kiállítása / „4.kult_istalo”, Gyula, 2010. augusztus 7. ...
Bővebben...

Kohán György új tárlatáról

"A napokban Gyulán megnyílt új tárlat legfőbb célja és feladata, hogy a Kohán-œuvre jellegadó momentumát jelentő monumentalitást járja körül" (Gyarmati Gabriella írása) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltán kiállításáról

BMZ "számára a művészet nem cél, hanem eszköz, elsődlegesen spirituális-szakrális, kisebb részben társadalmi-politikai célok elérésének, kinyilvánításának eszköze." (Sturcz János ...
Bővebben...

Kohán György grafikáiról

Gyarmati Gabriella a száz éve született Kohán György grafikai hagyatékát veszi nagyító alá tanulmányában ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások